Paplan alatt

Dicső nemzeti ünnepünk, éljen, hát inkább Rókalyánykáztam meg fizikáztam helyette. Nem tudom értékelni annyira ezt az eseményt, hisz már tanultam hogy mennyire csak ártott, sem mint hozott hasznot a hazánknak.
Mert hisz fölösleges volt. Gazdaságunk ha lassan is, de fejlődésnek indult, ezáltal a polgári átalakulás a kapitalizmus felé. Erre meg forradalmat csinálunk. Igaz, úgy tűnt szétesik a Birodalom hisz Észak-Itáliában és német területeken is forradalom volt, Bécsben is. De ebbe nem tudtak belegondolni Kossuthék, ugyan mekkora esélye lehet mindennek. Ugyan a nagyhatalmaknak mi haszna lenne megannyi független országból Közép-kelet Európában?
Ráadásul ha sikerülne is a szabadság harcá avanzsált forradalom, ott lett volna megannyi kisebbség, mint a horvátok, szerbek és románok, akik szintén függetlenséget akartak, s harcoltak is legalább nagyobb jogokért a szabadság harc alatt. (szlovákoknál nem igazán jelentkezett ekkor a nacionalista érzés)
S maga Kossuth is vallotta, hogy Magyarországon mindenki magyar, csak nem mindenki beszél úgy... vicces :D
Visszatérve 15.-re, az is egy paródia volt. Hisz a nép nem akart forradalmat, épp csak nem volt jobb elfoglaltságuk aznap, így szívesen hallgatták Petőfiéket. Akik még egy nyomtatni sem tudtak volna, ha Landerernek nem "kéri' őket" hogy akkor foglalják le a nyomdát :D Táncsicsról meg azután sem hallottunk sokat...
Nos szó mi szó, azon kívül hogy csak újabb döfést adtunk országunknak akkor, hogy nem Széchenyi politikáját hanem Kossuthét választottuk, egy vitathatatlan. Legalább valami féle egysége lett az országnak, ami kissé ironikus, de hát... :)

Nem csak ma

Nem lehet elég

Köszönni léted,
elkapni pillantásod,
érezni érintésed,
eleven álmom!

Csodálni megértésed,
vágyni mosolyod,
meleg ölelésed,
forró csókod!

Köszönni az életet,
a családi fészket,
köszönni Istennek

nem lehet eléggé nektek,
hogy éltek a hálátlanoknak,
köztük nekem.